Témaindító hozzászólás
|
2013.01.06. 14:21 - |
Lakók: |
[14-1]

Elpillantottam, mielőtt ténylegesen is elvörösödtem volna és egy mosoly jelent meg az arcomon. Végül visszanéztem szemeibe.-Mit csináljunk?-kérdeztem, közben a kezét piszkáltam. |

- Már nem olyan vészesek. - elmosolyodtam és nyomtam egy puszit a lány arcára. - Nem meg még ilyen sebekkel is gyönyörű vagy. |
A szemeibe pillantottam.-Oké..-mondtam, de azért nagyon is aggódtam érte. Levettem nyakamról a sálat, ami még azóta rajtam volt, mióta Colton rámrakta a parkban.. Megtapintottam a két fognyomot nyakamon. |
- Ne sajnálj, nincs szükségem a sajnálatodra. - végigsimítottam az arcán, hogy enyhítsem a szavaim élét. - Rá se ránts, megtanultam kezelni. - kisimítottam egy tincset a szeméből. |
Nem tudtam semmit mondani.. Már majdnem elérzékenyültem, amikor ráeszméltem, hogy most nekem kéne kettőnk közül erősnek lennem..-Sajnálom..átérzem..-sóhajtottam és átöleltem őt.. Az én anyám rákban halt meg és borzasztó volt végig nézni, ahogyan egyre jobban legyengül. Úgy segítettem volna Coltonnak valamivel de sajnos nem tudtam és ettől eléggé rosszul éreztem magam. Csak csendben öleltem. |
- Rákos. - magam elé bámultam, majd csak megráztam a fejem, így próbálva kiszakítani magam a jelen szomorúságából. |
-Beteg?-néztem rá nagy szemekkel. Most hirtelen valami súlyos betegségre gondoltam, de még is reménykedtem, hogy nem az.. Láttam, hogy kissé elszomorodik, így lehúztam mellém és az ölébe ülve nyomtam egy puszit az arcára. |
Megráztam a fejem. - Mennék már, de anya mostanában nagyon beteg, nem hagyhatom itt.. - lepillantottam a földre. |
Elmosolyodtam és viszonoztam a csókot.-Szeretsz itt lenni?-kérdeztem. |
Felnevettem. - az elején én is, de eléggé otthonos tud lenni. Na meg jó társasággal.. - elvigyorodtam és odamentem a lányhoz, majd megcsókoltam. |
Leültem az ágyára és közben körbenéztem.-Nem is olyan rossz. Én ilyen celláknak vagy hasonlóknak képzeltem el.-vigyorogtam. |

- Gyere csak beljebb érezd otthon magad, már amennyire itt lehet olyat. - szóltam fel, miközben pakoltam. |
A szobák felé vettük az irányt, majd bementünk Coltonéba. Megálltam az ajtóban és néztem ahogyan pakolászik. |
[14-1]
|